2013. augusztus 1., csütörtök

Mandulatej

Nem vagyok vega, sem tej-tejcukor érzékeny. Viszont szeretem a finomat. És a mandulatej pont az! Gondoltátok volna? Én sokáig elég szkeptikusan álltam a témához.

Már több, mint 10 éve is van annak, hogy középiskolás koromban nyitott egy vega ételbár az akkori lakóhelyemen, és nagy unszolások utána megkóstoltam a mandulatejüket. Valami isteni volt! Erre pontosan emlékszem. Arra viszont már egyáltalán nem, hogy miért kezdtem el előítéleteket gyártani a mandulatejjel kapcsolatban.

Talán azért, mert úgy általában nem szeretem a helyettesítő termékeket. A hús az ne legyen tofu, a vaj margarin, a kakaópor karobpor, a tej pedig mandulatej. A tofu az tofu, a margarint használja, akinek van gusztusa hozzá, a karobpor pedig tele van sok-sok értékes ásványi anyaggal, amivel mondjuk a kakaópor nem, de ne akarjuk ráfogni, hogy olyan mint. Nem, nem olyan. Még a közelébe sem ér! És tutira ki fogom próbálni a karobport is :)

A másik dolog az, hogy bajom van a kategorizálással. Ha azt mondom, hogy vega vagyok, már bele is raktam magam egy olyan dobozba, és onnan nincs menekvés. Magamra nyomtam egy pecsétet. És ha netán valami olyat kívánnék meg, ami nem fér bele a kategóriába, akkor csorgathatom a nyálamat, és ennek fejébe még lelkiismeret furdalásom is lesz. (Természetesen most nem arról beszélek, ha valaki erkölcsi meggyőződésből lesz vega, vagy arra kényszerül, hogy egy bizonyos dolgot ki kell zárnia az étrendjéből.)
Mandulatejről eddig kivétel nélkül olyan oldalakon találkoztam, ahol vagy gluténmentes diétát, vagy nyers táplálkozást stb. folytatnak, vagy valamelyik vallást követik. 

Én annak iszom, ami: mandulatejnek és nem tehéntejnek.

Apropó, tudtátok, hogy a mandula azon kevés olajos magvak egyike, amelyek lúgosítják a szervezetet? Juppííí!

Aki pedig amiatt aggódna, hogy ugyan már mi fog történni a visszamaradt darált mandulával, annak csak csendben mondom, hogy rengeteg felhasználási módja van, amiről majd itt az oldalon is olvashattok bejegyzést hamarosan. Izgi, mi? :)





Hozzávalók 500 ml-hez/2 bögréhez:
  • 1 bögre hántolatlan mandula
  • 3 bögre tiszta víz - ebből 1 bögre az áztatáshoz
  • ízesítéshez: 1/4 mk fahéj és/vagy 1 ek juharszirup/méz és/vagy 1 tk vaníliakivonat
  • csipet só
  • sajtruha/más ritka szövésű textil/erre a célra kialakított zsák (nut milk bag)

1. A mandulát este 1 bögre vízbe beáztatjuk. Voilá! Reggelre szépen megdagad.



2. Reggel a mandulát a vízzel együtt késes robotgépbe öntjük.

3. Hozzáadjuk a maradék 2 bögre vizet és kb. 1 percig közepesen magas fordulaton járatjuk.



4. Egy edénybe belehelyezzük a sajtruhát, ráöntjük a mandulás masszát.

5. A textil 4 sarkát összecsippentve, kiemeljük a batyut az edényből, és megcsavarjuk, hogy ne tudjon kipotyogni belőle semmi.



6. A batyut addig nyomkodjuk, amíg az összes tejet kipréseltük belőle, és már csak a darált mandula marad vissza.

7. Ez eddig az alaprecept. Én itt nem szoktam megállni, hanem visszaöntöm a tejet a robotgépbe, fahéjjal és juharsziruppal ízesítem, elkeverem és most vagyok kész.

8. Ne feledkezzünk meg a visszamaradt darált manduláról sem! Én sütőpapírral bélelt tepsire szoktam borítani, elegyengetem és 1-2 nap alatt kiszárítom úgy, hogy közben párszor átforgatom. Lezártható dobozba teszem és szobahőmérsékleten felhasználásig tárolom.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...