Édesanyám kenyere - dagasztás nélkül

Megosztom veletek a kedvenc kenyér receptemet, amit Édesanyámtól "örököltem". Hogy ő hol találta, azt nem tudom, de évek óta ezt süti, úgyhogy mindenképpen azokból az időkből származik, amikor még hallani sem akartam a főzésről. (Igen, ilyen is volt, nem is oly' rég :))

Imádom a kelt tészta illatát, de sokáig egyszerűen képtelen voltam olyan minőségű dagasztott tésztát produkálni, amit elvártam volna. Bármennyit fáradoztam és izzadtam a gyúrással, nem ütötte meg a lécet. És pechemre nálam ez elég magasan van, úgyhogy minden sokkal több időbe telik az átlagnál, hogy maximalizmusom végre megnyugodhasson. 

Ergó kézenfekvő volt a dagasztás nélküli kenyér ötlete, amiről én akkor hallottam először, amikor elnyünnyögtem Anyukámnak a bánatomat. Nem olyan a kenyér, mint a péknél, nem elég lyukacsos, laza stb. És akkor előhozakodott azzal, hogy neki van ez a receptje...Leintettem úgy, ahogy jó gyerek a szülőt, hogy jah kérem, én arra emlékszem, és az ilyen meg olyan sötét volt, és nem ízlett, azt nehogy átküldd!! Ő pedig pont úgy reagált, mint ahogy jó anyától elvárható: mosolygós hangon, lassan elmagyarázta, hogy az egy rozsos kenyér, amire én gondolok, és azt ő sem szereti, viszont van helyette ez a másik, ami higyjem el, hogy nagyon finom, hiszen én is ettem belőle. Én? Én biztosan nem. De, de...Jó, akkor ettem. Szóval átküldjem? Küldd, persze! :) 

Szkeptikusan vártam a receptet. Az elkészítés közben még borúlátóbb lettem, el sem tudtam képzelni, hogy ebből valami ehető fog kisülni. Aztán a történet persze úgy végződött, hogy Anyukám megint kimondhatta a bűvös mondatot: Na ugye, megmondtam :) 

Hozzávalók 1 db 1,2 kg-os kenyérhez:

• 2 ½ bögre fehérliszt
• 1 ½ bögre teljes kiőrlésű búzaliszt
• ½ bögre rozsliszt/kukoricaliszt/hajdinaliszt
• 20 g élesztő
• 1 tk cukor
• 1 csapott ek só
• 2 1/4 bögre meleg víz
• magok ízlés szerint (nálam 2-2 ek lenmag, szezámmag és tökmag)

1. Az élesztőt fél bögre meleg, cukros vízben felfuttatjuk.

2. Egy nagy tálban elkeverjük liszteket, a sóval és a magokkal, majd hozzáadjuk az élesztőt és a maradék vizet. Ragacsos, lágy tésztát kapunk, nem kell túldolgozni, csak legyen egynemű a massza, és ne maradjon liszt szárazon.

3. Kiolajozott vagy sütőpapírral kibélelt kenyérsütő formába öntjük (az enyém 23 x 13 x 7 cm), letakarjuk és langyos helyen kb. 30 percig kelesztjük. 

4. Betesszük a hideg sütőbe, amit ezután 220 fokra kapcsolunk. 10 percig ezen a hőfokon sütjük, majd visszavesszük 190 fokra a hőmérsékletet és addig sütjük, amíg megpirul a teteje. (kb. 40 perc)