photo Homelu_zpsc90f1c1a.png  photo Recepteklu_zpsa856d018.png  photo Roacutelamlu_zps36b6b767.png  photo Kapcsolatlu_zps6f43deca.png  photo Inspiraacutecioacutelu_zpseff107c0.png

2013. október 29., kedd

Sütőtökös muffin

Nagyon sokáig nem rajongtam a muffinokért. Úgy egyáltalán a piskótákért nem vagyok oda, csak akkor eszem meg, ha meg van kenve valami fincsi krémmel (lehetőleg csokissal), és le van öntve csokimázzal. Olyan száraz, olyan semmilyen, olyan jellegtelen. 

Aztán még fősulis koromban átmentünk egyik barátnőhöz csajos délutánt tartani, és mit ad isten kaja is volt. De nem is akármilyen, a házigazda csajszik főztek és sütöttek ránk! Ha jól emlékszem a főétel valami könnyű olaszos tésztaféle volt, a desszert pedig - gondolom, könnyű kitalálni - igen, muffin! Bár kanalazni kellett, de ízre mindenképpen nagyon ott volt.

Amire azóta rájöttem a muffinnal kapcsolatban, hogy akkor lesz jó (legalábbis én akkor fogom megenni - mit megenni, befalni!), ha elég SZAFTOS. Ez most így hülyén hangzik leírva, elvégre nem pörköltről beszélünk, de a lényeg az, hogy nem porlik, hanem olyannyira szaftos, hogy nem kívánsz hozzá semmi mást. Az ilyen típusú muffinokhoz nem is kell semmilyen krém, cukormáz, vagy egyéb lónyál. 

Most jön a trükk. Egy szép őszi vasárnap délután egy baráti összeröffenésen vettünk részt, ahova mindenki vitt valamit: ki sütött, ki vásárolt, és voltak, akik helyben kotyvasztottak. És ott, akkor, megláttam az asztalon egy tál muffint! És megint beindult az agyam. Hátha ez most finom lesz. Meg kéne kóstolni. De mi van ha nem ízlik? Vissza mégse tehetem, az vérciki! És akkor arra kanyarodott a párom, és így szólt: "Nézd, ott van muffin az asztalon. Nem kóstolod meg?" Na ezen már végképp felbuzdultam, úgyhogy elemeltem egyet és a falhoz lapulva félénken beleharaptam. Mmmmmmm...Finom, puha, lágy, szaftos, ráadásul csokis! Ki hozhatta? Kell a recept most! Akarom!!! 

Amúgy a muffin az a sütemény, amit egy 10 éves gyerek is el tud készíteni. Háhhhh! Ha van jó receptje! Szóval most adok egyet :)



Hozzávalók 12 db nagy muffinhoz:

Száraz hozzávalók:

  • 135 g fehérliszt
  • 65 g teljes kiőrlésű búzaliszt
  • 50 g zabpehely
  • fél mk szódabikarbóna
  • fél tk reszelt citromhéj/gyömbér
  • 1 tk őrölt fahéj
  • 1/4 tk szerecsendió
  • csipet só

Nedves hozzávalók:

  • 240 g sütőtökpüré (1 db átlagos méretű sonkatököt szoktam megsütni, a maradékot vagy megesszük magában, vagy pépesítve elrakom további felhasználásig a hűtőbe)
  • 1 tojás
  • 1,5 dl növényi tej (mandula/rizs stb.)
  • 80 g nádcukor
  • 80 ml szőlőmagolaj/étolaj (semleges ízű legyen)

  • 100 g csokibogyó

1. A sütőtököt cikkelyekre vágjuk, és 190 fokos sütőben puhára sütjük, majd robotgépben pépesítjük.

2. A száraz összetevőket elkeverjük egymással. 

3. A tojást habosra verjük a cukorral, hozzáadjuk a nedves összetevőket, végül pedig a szárazakat.

4. Utolsó lépésként elkeverjük a tésztában a csokibogyókat, olajozott muffinsütőbe, vagy muffinpapírba kanalazzuk és 190 fokos sütőben 15-20 percig sütjük. Tűpróba! 

5. Várjuk meg amíg teljesen kihűlnek, és csak utána szedjük le róluk a papírt.


2013. október 20., vasárnap

Zöldséges biryani spenót raitával

Bátraké a szerencse! Ezzel a jelmondattal a fejemben álltam neki az alábbi étel elkészítésének. 

Nem titok, hogy kétszer is fel kellett csapnom a Wikipédia lapjait, hogy felhomályosítsam magamat, mivel is állok szemben.

Egyébként ugyanabban a vegetáriánus szakácskönyben akadtam rá a receptekre, ahol az Afgán padlizsánt is helyet kapott, és mivel azt kitörő lelkesedéssel fogadta a nagyérdemű (huhhh), ezért ez a zöldséges rizs is hamarosan terítékre került. Igen ám, de idő és alapanyag (spenót) híján önmagában került felszolgálásra. Hiba volt. Mert nem véletlen, hogy a biryani mellé mindig valamiféle curryt vagy raitát szolgálnak fel :)  

Sebaj, a legközelebbi alkalommal pótoltam a hiányt, és az élmény kárpótolt az előbbi kudarcért. 



Hozzávalók 3 főre:

Zöldséges biryani:
  • 1/2 bögre lencse (115g)
  • fél fej vöröshagyma
  • 2 szál sárgarépa
  • 2 gerezd fokhagyma
  • fél fej karfiol
  • 1 bögre basmati rizs (200g)
  • 1/4 bögre mazsola (50g)
  • 6-7 dl zöldség alaplé vagy víz
  • 1 tk kurkuma
  • bors
  • 1/4 bögre szeletelt/aprított mandula megpirítva (40g)

1. A lencsét egy kisebb edényben 10 percig előfőzzük, majd leöntjük a levét.

2. Nagy serpenyőben 1 ek olajat hevítünk, és rádobjuk a rizst. 

3. Kb. 3 perc pirítás után rádobjuk a feldarabolt vöröshagymát, együtt sütjük.

4. Megint 3 perc után beletesszük a felaprított fokhagymát, majd a felkockázott répa, a karfiol, a lencse és a mazsola következik. 

5. Felöntjük fél liter vízzel/alaplével. Sózzuk, borsozzuk.

6. 10 perc után belekeverjük a kurkumát, további folyadékot öntünk alá, és addig főzzük, amíg a lencse megpuhul. 

7. A szeletelt mandulát külön serpenyőben kissé megpirítjuk és a tetejére szórjuk.

Spenót raita:
  • 4 dl joghurt
  • 200 g spenót aprítva
  • 1 marék friss menta aprítva
  • fél citrom reszelt héja
  • 2 ek citromlé
  • fél mk só
  • bors

1. Ha vizes joghurttal dolgozunk, fél óráig lecsöpögtetjük. Én most görögöt használtam, azzal nem volt gond.

2. A spenótot felszecskázzuk és fedő alatt 4-5 perc alatt megfonnyasztjuk, lecsöpögtetjük.

3. Az összes hozzávalót elkeverjük, behűtjük. 


2013. október 12., szombat

Kakaós-kókuszos energiaszelet (Lärabar)

Mostanra már biztosan tudjátok, hogy igyekszem elkerülni a feldolgozott élelmiszereket és minden erőmmel azon vagyok, hogy itthon előállítsam mindazt, ami az asztalra kerül. 

Hallottatok már a Lärabar nevű márkáról? Képzeljétek el, hogy ez az energia szelet kizárólag feldolgozatlan alapanyagokból készül! Egészen hihetetlen, nem? És megéri nekik gyártani már 10 éve! Ez még hihetetlenebb…Azt említettem már, hogy nagyon finom? :) Több kombóban kapható pl. van cseresznyés, áfonyás, mogyoróvajas, sima kókuszos stb. A variációk száma azt hiszem megszámlálhatatlan. Engem a kakaós-kókuszos fogott meg a legjobban, ezért el is kezdtem vadászni alapanyagok után, és összeállítottam azt, ami az arányok szempontjából nekünk a legjobban bejött. 

Törpiciknek kiváló nyalánkság, és talán a nagyobbakat is visszatartjuk az iskolai büfébe rohangászástól, ha egyet-kettőt odateszünk nekik tízórai mellé.

Hmmmm...Már tudom mi lesz a  sorsa a szekrényben szomorkodó szárított vörösáfonyának ;)



Hozzávalók 24 db szelethez:

  • 20 db datolya
  • 2,5 dl víz az áztatáshoz
  • 50g kókuszreszelék
  • 100g mandula
  • 70g dió (használhatunk kesudiót is)
  • 30g jófajta kakaópor
  • csipet só

1. Felforraljuk a vizet és beledobáljuk a datolyákat.

2. 5 perc múlva kiszedjük őket a vízből és késes robotgépbe tesszük. leöntjük róluk a vizet. 

3. A többi hozzávalót is a robotgépbe tesszük, és kb. fél percig pörgetjük, majd a datolya vizéből annyit adunk hozzá, hogy gombóccá álljon össze a massza.  (A visszamaradt vizet a későbbiekben felhasználhatjuk akár turmix, mandulatej készítéséhez.)

4. Egy kb. 20 x 20 cm-es szögletes formát kibélelünk sütőpapírral vagy kikenünk kókuszolajjal és belenyomkodjuk a masszát.

5. 1 órára mélyhűtőbe tesszük.

6. A hűtőből kivéve 24 db szeletre vágjuk éles késsel, és a továbbiakban lezárható dobozban tároljuk a hűtőben.

2013. október 6., vasárnap

Fokhagymás fityiszek és propellerek

Fokhagymás vajjal bolondított finomság nálam bármikor jöhet, főleg akkor, ha ilyen jópofa péksütemény formájában kerül az asztalra. A tésztája rendkívül egyszerű, gyakorlatilag olyan, mint az alap pizzatésztám, a hangsúly ezúttal inkább a rendhagyó formán és az aromás bevonaton van. 

Csöpi imád segédkezni az elkészítésükben (nah meg persze az elfogyasztásukban is), szóval kiváló családi programmá is válhat a készítés, csak ajánlani tudom.
Sokkal jobban szeretek a kezébe kelt tésztát adni, az nem olyan érzékeny, mint a linzertészta, amit előszeretettel szaggat ki - néha a felismerhetetlenségig...Tudom, értékelendő az igyekezet :) És azért olyan finom minden, mert ő is segített! 

Jah, azt még nem mondtam, hogy ezeket a finomságokat ő propellereknek hívja :)



Hozzávalók 20 db-hoz:

Tésztához:
  • 400 g fehérliszt
  • 100 g tönkölybúza liszt
  • 20 g friss élesztő
  • 1 tk nádcukor
  • 1 tk só
  • fél dl olívaolaj
  • kb. 2 dl meleg víz

Fokhagymás bevonathoz:
  • 2 gerezd fokhagyma apróra vágva
  • 40g vaj olvasztva
  • 2 ek aprított petrezselyem

1. Az élesztőt 1,5 dl cukros melegvízben felfuttatjuk.

2. Az összetevőkből tésztát dagasztunk, amit langyos helyen duplájára kelesztünk. (kb. 40 perc)

3. A tésztát olajozott munkafelületre borítjuk és kétfelé szedjük. 

4. Az egyik részt megnyújtjuk úgy, hogy kb. 1 ujjnyi vastag, 15 x 30 cm nagyságú téglalapot kapjunk. Széltében ketté vágjuk, majd a két felet 5 részre osztjuk hosszában úgy, hogy végeredményként 10 db kis tésztacsíkot kapjunk. 

Erre gondoltam:


5. Fogunk egy tésztacsíkot, és rudat formázunk belőle úgy, hogy sodrás közben kicsit meg is nyújtjuk (kb. 22 cm hosszú legyen). Ezután megcsomózzuk, mint a cipőfűzőt.

6. A tészta másik felével ugyanezt tesszük, így a végeredmény 20 db fityisz lesz. 

7. Langyos helyen, letakarva duplájára kelesztjük a megformázott péksüteményeket. (kb. 20-25 perc)

8. 200 fokos sütőben 10-12 perc alatt aranybarnára sütjük őket.

9. Miközben sülnek, az olvasztott vajon kb. 2-3 perc alatt lepirítjuk a fokhagymát, lehúzzuk a tűzről és belekeverjük a felaprított petrezselymet.

10. Az elkészült fityiszeket 5 percig hagyjuk hűlni, majd bekenegetjük őket a vajas mázzal. Amint kihűltek, már mehetnek is az emésztő csatornába.

2013. október 3., csütörtök

Padlizsános-paradicsomos fusilli

Egy átlagos szerdai napon történt, hogy ebédet kellett volna rittyentenem kis családomnak, viszont a hűtőt kinyitva sivár látvány tárult a szemem elé. A frigó tartalma a nullához konvergált, boltba elmenni már nem volt időm, vészesen közelgett az ebédidő, magam előtt láttam férjuram elkeseredett arcát, mikor közlöm vele, hogy banános turmixon kívül nem sok mindennel tudok szolgálni. Becsuktam a hűtőajtót és mentem egy kört a lakásban. Mi legyen? Gondolkozz! Aztán jó szokásom szerint megint beálltam a hűtő elé – hátha 2 perc alatt került a polcokra valami használható is…És akkor ott volt! Egy fél padlizsán! Meg egy megkezdett paradicsompüré! Innentől kezdve már nem volt megállás, beindult a főzőmasina és ripsz-ropsz készen volt az ínycsiklandozó ebéd, ami elhozta a Mediterrániumot aznapra a konyhánkba :)




Hozzávalók 3 főre:

  • fél csomag fusilli (250g)
  • 1 közepes padlizsán (kb. 400g)
  • fél fej közepes vöröshagyma
  • 2 gerezd fokhagyma
  • fél doboz (250 ml) paradicsompüré
  • 1 tk zöld pesto
  • kevés tejszín (elhagyható)
  • só, bors, kakukkfű, oregánó
  • kevés parmezán
  • 50 g mozzarella
  • szőlőmagolaj

1. Feltesszük a tésztának a vizet főni pár csepp olajjal és sóval.

2. A padlizsánt megmossuk, és 1 x 1 cm-es kockákra vagdossuk. 

3. Serpenyőben 1 evőkanálnyi olajat melegítünk, rádobjuk a padlizsánkockákat, sózzuk, borsozzuk és addig pirítjuk, amíg megpuhulnak. Ez úgy 10-15 perc.

4. Közben valószínűleg felforrt a vizünk, úgyhogy beledobhatjuk a tésztát, amit al dentére főzünk. 

5. Ha a padlizsán megpuhult, a serpenyőbe löttyintünk még 1 evőkanálnyi olajat és rátesszük a vöröshagymát, együtt sütjük őket. Pár perc múlva beletesszük a fokhagymát, a fűszereket, az egészet felöntjük paradicsomszósszal, és belekeverjük a pestót is.

6. 10 perc után beleöntünk egy kevés tejszínt, egyet rottyantunk rajta és kész.

7. A sütőt grill fokozatra kapcsoljuk.

8. A kifőtt tésztát leszűrjük, kiolajozott jénaiba tesszük, és összekeverjük a szósszal. 

9. A tetejét megszórjuk parmezánnal, majd reszelt mozzarellával, és addig sütjük, míg a sajt szépen megpirul.

2013. október 1., kedd

Chocolate chip cookie

"Jajjj már megint egy chocolate chip cookie recept! Csak ezt ne!!!" 

Valld csak be nyugodtan, hogy most erre gondoltál! :) 

Semmi baj, normális reakció, hiszen tele van a világháló a tökéletesebbnél tökéletesebb ccc (ezentúl így fogom őket hívni, remélem nem baj) receptekkel, amik ránézésre ugyanolyanok, és még az összetevők listája is 90 %-ban egyezik. De mégis, melyik lehet az igazi? - tettem fel a kérdést sokszor a fejemben. Igazi alatt értsd azt, hogy jelen esetben nem az eredeti után kutattam, csupán azt szerettem volna előkeríteni, ami kiváltja belőlem a "Mmmmm...Ez az!" reakciót.  

Aki keres az talál alapon megsütöttem így, megsütöttem úgy, 3-4 recit tutira kipróbáltam már. Egyet még meg is őriztem, áltatva saját magamat, hogy jó lesz az, de maga a tény, hogy az utóbbi évben mindössze 2x készítettem el, magáért beszél...Szóval ment a kukába :) 

Tegnap délután hirtelen felindulásból megkotortam az egyik külföldi oldalt, mert úgy rémlett, mintha ott láttam volna valami ígéreteset. Vicces, hogy csak itt 3 féle receptet találtam, de hamar letettem a voksomat amellett, amit az oldal szerzője is saját kedvenceként tart számon. 

Izgatottan álltam neki a sokadik próbálkozásomnak, talán ez lesz az...de hazudnék ha azt mondanám, hogy 10%-nál több esélyt adtam volna neki...

Minden a forgatókönyv szerint haladt, összeállt a tészta, már nyersen isteni volt (kinyaltam a tálat...), a sütőből kiáramló illat pedig "OH WOW!" Szóval egyre bizakodóbb lettem! 20 százalék, 30 százalék és így tovább. Pontban 10 perc után kijöttek a sütőből, ekkor még teljesen puhák voltak. Ráncok a homlokomon. 15 százalék... Hogy lesz ebből keksz??!! Toporgok a konyhában. Hűljön már ki! Kiteszem az ablakpárkányra, hogy haladjunk. Aggódva kémlelem a környéket éhes mókusok után kutatva. Áh, nem bírom tovább, most már biztosan eleget hűlt! A kezembe veszek egyet, és meglepődve konstatálom, hogy olyan kemény, amilyennek egy keksznek lennie kell. 30 százalék. Közelebb emelem az orromhoz. Valami isteni az illata! 60 százalék. No, egy életem egy halálom, kóstoljunk! Mmmmm... Ez az!!! 100 SZÁZALÉK!  

Én nem tudom, hogy Ti mit vártok egy ccc-tól, de ha a következőket, akkor az alábbi recept számotokra is nyerő lehet:
  1. kívül ropogós, belül puha, nem porlik (ha nem sütöd túl persze)
  2. nincs átütő sütőpor íz
  3. édeskés vanília illat
  4. hemzsegő csokibogyók
  5. pikánsan roppanós diódarabok
  6. nem geil a tonnányi cukortól
Ne csigázzalak? Íme a recept!




Hozzávalók 24 db-hoz:
  • 115 g puha vaj
  • 80 g nádcukor
  • 1 tojás
  • 1 tk vaníliakivonat
  • 175 g liszt
  • fél tk szódabikarbóna
  • 1/4 tk só
  • 100 g csokibogyó
  • 80 g durvára vágott dió pirítva

1. A puha vajat mixer segítségével habosra keverjük a cukorral.

2. Hozzáadjuk a tojást, majd a vaníliakivonatot és elkeverjük.

3. Külön tálban elkeverjük a lisztet a sütőporral és a sóval, majd az egészet hozzáadjuk a vajas masszához, elkeverjük.

4. Végül kanállal belekeverjük a csokibogyót és a diót.

5. 1 csapott evőkanálnyi halmokat pakolunk sütőpapírral bélelt tepsire, és vizes kanál hátuljával kilapítjuk őket, kis helyet hagyva köztük.

6. 160 fokos sütőben kb. 10 percig sütjük, amikor elkezd barnulni a szélük. Ekkor még puhák, de ahogy hűlnek, úgy fognak keményedni. Szóval semmiképp ne süssük őket túl!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...