Zöld turmix ananásszal

Először is hadd dicsérjelek meg azért, hogy egyáltalán megnyitottad ezt a cikket. Kíváncsi vagy, ez kezdetnek nagyon jó. De vajon elég bátor vagy-e ahhoz, hogy kipróbáld az alábbi receptet? :) Ha igen, akkor nagy jutalomban lesz részed, hiszen egy hatalmas bögrényi egészséges finomsághoz jutsz hozzá, aminek garantáltan tapsikolni fog a szervezeted. Ilyen mennyiségű klorofillhoz saláta evéssel tudnál hozzájutni, de lehet, hogy az már a könyöködön jön ki. Aztán meg amúgy is hajlamos vagy nyakonönteni azt is valamilyen öntettel és borul az egész mutatvány :( 

Kis koromban mindig egy pohár meleg kakaóval indítottam a reggelt - így voltam szocializálva, ez van. Ezt a "jó" szokást további hasonlóak váltották az évek során: péksüti, kávé, rántotta stb. Csupa olyan választás, amivel sohasem volt igazán elégedett a szervezetem, de nem találtam a megfelelő alternatívát. Aztán úgy 3 éve rájöttem, hogy az a legjobb, ha a napomat gyümölcsevéssel kezdem, mert energetizál, miközben nem telít el. Ez az apró változás az egész anyagcserémet megváltoztatta a pozitív irányba. Aztán úgy 1 év után unalmassá vált az 1 db banán/alma/körte/fürt szőlő variáció és valami színesebbre vágytam. Ekkor került be az étrendünkbe a gyümölcsturmix. Elkezdtem kísérletezni a különböző kombinációkkal és a gyönyörű színű és ízletes végeredménynek a család minden tagja örült. 

Sok-sok blogot olvasgatva úgy fél éve szembejött velem az a lehetőség, hogy a friss, zöld leveleket felhasználva még egészségesebbé tehetjük szeretett gyümölcsös italainkat. Mivel kíváncsi voltam, és elég bátor is - ugye figyeltél? :) -, ezért belevágtam. Először csak egypár fodros kel levelet vagy épp fél marék spenótot mertem hozzátenni az alap "koktélomhoz". Aztán nagy levegő, kóstolás. Hmm ez még mindig finom, tegyünk hozzá még egy adagot! És kiderült, hogy elég nagy mennyiségű zöld levet bele lehet nyomni a kedvenc italaimba anélkül, hogy bármit is vesztettek volna az fincsi ízükből. Az a tudat, hogy még egészségesebbé tettem őket, további kísérletekre sarkallt, de erről majd egy másik bejegyzésben számolok be. (Addig is lehet izgulni :))

Ez az ananászos variáció a kedvencem, ezért osztom meg veletek elsőként. Reményeim szerint még sok másik követi majd a jövőben :) Nem kell mást tenni hozzá, mint kinyerni az ananász és a fodros kel levét, ezzel lesz egy gyönyörű sötétzöld koktélunk. Aztán késes robotgépbe öntjük, beledobjuk az avokádót, összeturmixoljuk és voilá! Kaptunk egy hatalmas pohárnyi ízletes vitaminbombát reggelire. 

Kívánom, hogy mindenkinek induljon olyan jól a napja, mint nekem ez a mai, amikor ez volt a reggelim :)

Hozzávalók 1 főre (5 dl):

• fél ananász leve
• 8 db fodros kel levélből nyert lé (helyettesíthető más zöld levéllel is pl. 3 marék spenót/retek zöldje)
• 1 db avókádó

1. Gyümölcs-centrifugával kipréseljük az ananász és a káposzta levét, majd késes robotgépben összeturmixoljuk az avokádóval.

Álljon itt még egyszerű trükk az avokádó magjának az eltávolításához: Miután két felé szedtük a gyümölcsöt, fogjuk a kést és az élét szinte szinte ráejtük az avokádó magjára, oldalirányban elforgatjuk és kész is. A mag rajtamarad a késen és tisztán kivehető.  

Kesudiókrémes bonbon

Ismét egy nyers édesség, ezúttal kesudió és kakaó főszereplésével. Annyi jó tulajdonsága van ennek a bonbonnak, hogy felsorolni is hosszú, de azért egye fene megpróbálom :) Isteni finom, glutén- és laktózmentes, kakaós (ez mindig előny...), egyszerű, gyors, praktikus, mutatós. Azt említettem már, hogy isteni finom? :) Megnyalod utána mind a tíz ujjadat! Én legalábbis tutira azt tettem, mikor kitúrtam őket a bonbonformából :P

A kesudiókrémről annyi jót olvastam és már oly' régóta izgatta a fantáziámat, hogy legfőbb ideje volt, hogy kipróbáljam. Ez is egy olyan dolog volt, amit húztam-halasztottam - tudjátok hogy van ez, biztosan nektek is van jó pár olyan recept otthon, ami valamiért csak hónapok, néha évek múlva került kipróbálásra. Aztán akkor rögtön a homlokotokra is csaptatok, hogy jajjj, ugyan már miért nem próbáltam ki előbb??!! :)

Ez volt nekem a kesukrém. Nem kell mást tennünk, csak beáztatni a kesudiót, amit aztán felhasználhatunk akár édes, akár sós krémek előállítására, attól függ, mivel ízesítjük. A vegán étrendben kesudiókrémet használnak a sajtkrém kiváltására, úgyhogy ugyanúgy használják kenyérre kenhető fűszeres sajtkrémként, mint sajttorták elkészítéséhez.

Engem meggyőzött, itt a remek alkalom, hogy Ti is kipróbáljátok! :)

Hozzávalók 36 db-hoz:

Kesudiós töltelék:

• 1 bögre (130g) kesudió éjszakára vagy min. 4 órára tisztított vízbe áztatva
• 2 ek kókuszolaj olvasztva
• 2 ek juharszirup/méz/agave
• 1 tk vaníliakivonat
• 1 tk citromlé

Kakaós máz:

• 75 g kókuszolaj olvasztva
• 4 ek juharszirup/méz/agave
• 40 g kakaópor

1. A bonbonformánkat mélyhűtőbe tesszük. (Szilikonos jégkockatartó is megfelel, nem kell extra.)

2. Egy tálkába tisztított vizet teszünk, belerakjuk a kesudiót és minimum 4 órára vagy egy egész éjszakára állni hagyjuk. Leöntjük róla a vizet, átöblítjük, lecsöpögtetjük és késes robotgép keverőtáljába tesszük.

3. Hozzáadjuk az olvasztott kókuszolajat, a juharszirupot, a vaníliakivonatot és a citromlevet. 

4. Simára dolgozzuk úgy, hogy többször leállítjuk a gépet és lekaparjuk az oldaláról is a krémet. Ha kész, hűtőbe tesszük.

5. Elkészítjük a mázat: egy kis lábasban felolvasztjuk a kókuszolajat, majd hozzáadjuk a kakaóport, a juharszirupot és kézi mixerrel simára keverjük.

6. Elővesszük a bonbonformát a mélyhűtőből. A mázzal kibéleljük a hüvelyeket. Én egyszerre 5-öt szoktam, mert gyorsan dermed. Körbeforgatom, hogy egyenletesen bevonja a csoki, így meglesz a bonbon teteje és az oldala. Ha kész, a formát visszatesszük a mélyhűtőbe. 

7. 5-10 perc múlva elővesszük és megtöltjük a kesudiókrémmel. Egyenletesen belenyomkodjuk a formába, megpróbálunk minél egyenesebb felületet létrehozni, hiszen ez lesz majd a bonbon talpa.

8. Már csak a bonbon lezárása van hátra. A maradék mázból kanalazunk a kesukrémre, körbeforgatjuk, hogy mindenhova jusson. Visszatesszük a mélyhűtőbe.

9. Fél óra múlva már fogyasztható. Arra figyeljünk, hogy miután kifordítjuk a formából minél előbb szolgáljuk is fel, mert a máz ahogyan melegszik, úgy maszatolódik. Lezárható műanyagdobozban tároljuk a hűtőben.

Brazil sajtos kenyérfalatok

Most kaptam észbe, hogy már hetek óta folyamatosan az édeseket nyomom orrba-szájba az oldalon, úgyhogy legfőbb ideje, hogy felpakoljak nektek egy sósságot.

Ez a rágcsa kiváló gluténmentes alternatívája a sajtos puffancsoknak. A receptet Zuzunál találtam a Nosalty-n, és amint elkészült egy tálcával, és picit meghűlt, a fiúk már el is tűntették. A vége felé finoman megjegyzetem, hogy azért örülnék, ha én is megkóstolhatnám, milyen lett...Elégedett voltam a végeredménnyel, úgyhogy felvettem a repertoárba :)

Hozzávalók 36 db-hoz:

• 1 tojás
• 1 dl tej
• 0,5 dl víz
• 70 ml szőlőmagolaj
• 1 tk só
• 50 g sajt
• 170 g tápiókakeményítő (tápiókaliszt)

1. A sütőt 200 fokra kapcsoljuk (alul-felül sütés).

2. Az összes hozzávalót elkeverjük kézi mixerrel. Palacsintaszerű tésztát kapunk.

3. Elővesszük a minimuffin formánkat. Nem kell kiolajozni, ne béleljük ki papírral sem. 

4. A muffinforma 2/3-ig teszünk a tésztából (kb. másfél teáskanálnyi) és betoljuk a sütőbe úgy 17 percre. Addig sütjük, amíg szépen megbarnul a tetejük.

Duplán csokis keksz

Mert csokiból sohasem elég :)

De most komolyan, ez a süti akkora kedvenc nálam, hogy minden héten el kell készítenem, ennek már 4. hete. A háztartás többi tagja is rájár, de valahogy mindig vagy gyorsabb vagyok náluk vagy fifikásabb (mert néha elteszem a hűtő tetejére, és akkor nincs szem előtt höhö) :) Kis szenya tudok lenni, ha édességről van szó bevallom...

Ami megragadott ebben a kekszben az az, hogy laktózmentes, és ez nálam többet nyom a latba jelenleg, mint az, hogy búzaliszt van benne. Biztosan ki tudnám kísérletezni gluténmentesre is, de ez annyira jó úgy, ahogy van, hogy nincs szívem hozzányúlni :) 

A kókuszvaj szépsége, hogy használhatunk finomított és finomítatlan változatot is attól függően, hogy vágyunk-e a kókuszos ízvilágra. Engem nagyon megfogott a kókuszos, úgyhogy a finomítatlannal szoktam készíteni. De el tudom képzelni simán kakaósan, vagy akár egy evőkanálnyi őrölt kávéval. Hmmm :)))

Az eredeti recept Katie-től származik, amit egy picit megvariáltam,  így a saját változatomat osztom meg most veletek.

Hozzávalók 30 db-hoz:

• 100 g teljes kiőrlésű (tönköly)búzaliszt
• 40 g mandulaliszt
• 30 g holland kakaópor
• 50 g porcukor (nádcukorból)
• fél tk szódabikarbóna
• 2 csipet só
• 70 g kókuszolaj
• 3 ek méz
• 1 tk vaníliakivonat
• 50 g mini csokibogyó (vagy normál csokibogyó kicsit felaprítva)

1. Összekeverjük egy tálban a száraz alapanyagokat és hozzáadjuk a mézet, az olvasztott kókuszvajat és a vaníliakivonatot. Kicsit összedolgozzuk.

2. Beletesszük a csokibogyókat is és összedolgozzuk úgy, hogy gombócszerű tésztát kapjunk. Nem baj, ha még morzsálódik, ne tegyünk hozzá mást. 20 percre hűtőbe tesszük.

3. A hűtőből kivéve vizes kézzel diónyi golyókat formázunk, sütőpapírra tesszük őket és kicsit ellapítjuk a tenyerünkkel. Hagyjunk ki köztük egy kis távolságot, mert picit szét fognak terülni.

4. 150 fokon (alul-felül sütés, középső rács fölött) 10-13 percig sütjük őket. Ekkor úgy érezhetjük, hogy még nincsenek kész, de vegyük őket nyugodtan ki a sütőből. Hagyjuk hűlni, hogy egy kicsit megkeményedjenek. Lezárható műanyagdobozba tároljuk. (feltéve, ha van mit...:))