Mogyorós linzerek quinoával

Hipotézis: Ha a búza mennyisége = 0, akkor is tudunk finomat sütni.

Előzmények:

A múlt hétvégén tükörbe néztem és bevallottam saját magamnak, hogy igenis túl sok búzalisztet fogyasztok. Kenyér, péksüti, pogi, tészta, miegyéb formában és a bőröm bánja. Rántást már jó ideje elhagytam, a leveseimben is árpa szolgál a legtöbbször betétként. Mégis, búzát búzával. És attól most vonatkoztassunk el, hogy finom-, teljes kiőrlésű, vagy tönköly. Búza és kész.

Bizonyítás:

Szóval arra a nagy elhatározásra jutottam, hogy szeretett gabonám egy időre a kispadra kerül, és új játékosokat küldök be helyette a pályára. De ehhez utána kellett néznem, hogy egyáltalán kiket is állíthatok be! Mert a rozson és a mandulaliszten kívül mást ebben a műfajban nem tartok itthon, kénytelen voltam további alternatívák után nézni. Még szerencse, hogy a világháló és a könyvtár is tele van oly' sok okossággal, amire már előttem valaki más rájött, így nem érzem úgy, hogy kapásból fejest kell ugarnom az ismeretlenbe. 

Örömmel jelentem, hogy volt egy egész pofás kenyérpróbálkozásom a héten, aztán egy kevésbé sikeres egy másik receptvariációval (3 napja nem akar elfogyni...). Ezt követte egy fincsi sajtos keksz, egy még fincsibb palacsinta, és egy egészen lélegzetelállító linzer a mai napon. Ezek közül a legutolsó érte meg a fotózást, az is csak azért, mert nem engedtem senkit hozzányúlni, amíg meg nem szilárdul a tetején a csoki. Különben esélyem se lett volna :) 

Úgy viselkedik, mint egy mezei linzertészta, úgyhogy bánjunk ugyanúgy vele. Ha nem áll össze, rakhatunk hozzá vizet, ha túlságosan tapad, akkor pedig tegyünk hozzá még keményítőt. (Nekem tökéletesek voltak az arányok, de sosem lehet tudni...)

A receptet a The Essential Gluten-Free Baking Guide című könyvben találtam. 

Hozzávalók 20 db-hoz: 

• eredetileg 75 g quinoa liszt - én simán kávédarálóban megőröltem a quinoát, nem volt semmilyen utóíze, úgyhogy ehhez a recepthez nyugodtan lehet így használni
• 60 g törökmogyoró finomra őrölve
• 50 g tápiókakeményítő
• 1 ek őrölt kávé
• 50 g nádcukor porrá őrölve/porcukor
• 85 g vaj
• 1 ek vaníliakivonat
• díszítéshez: 30 g étcsokoládé 1 mk kókuszolajjal összeolvasztva

1. A quinoát, a mogyorót, a keményítőt, a kávét és a cukrot egy nagy keverőtálba tesszük és elkeverjük. 

2. Hozzáadjuk a felkockázott vajat, a vaníliakivonatot és a kezünk vagy egy késes robotgép segítségével omlós tésztát készítünk. (Nekem pikk-pakk összeállt, de nyugodtan lehet hozzáadni 1 ek vizet, ha nehezen menne.)

3. A sütőt 180 fokra vagy alul-felül sütés esetén 150 fokra kapcsoljuk.

4. Két sütőlemezt kibélelünk sütőpapírral.

5. A munkafelületet és a nyújtófát jól meghintjük keményítővel és kb. 3 mm vékonyra nyújtjuk a tésztát. Bőven használjunk keményítőt a hintéshez, nehogy leragadjon.

6. Kiszaggatjuk a linzereket, a sütőpapírra pakoljuk és addig sütjük őket, amíg kicsit megbarnul a szélük. (Nekem alul-felül sütős a sütőm, és ez kb. 10-12 perc volt)

7. Vízgőz fölött megolvasztjuk a csokit és a kókuszolajat és a kihűlt linzerekre csorgatjuk.

Hummusz (Csicseriborsó szezámkrémmel)

Múlt héten megosztottam veletek a Baba ghanoush receptjét, ezért úgy gondoltam, hogy helyénvaló, ha a mai bejegyzés főszereplője közeli rokona, a Hummusz lesz. Igen, így két m-mel, mert a hummusz arabul csicseriborsót jelent :) A pörkölt csicseriborsónál már megemlékeztem a csicseri iránti lelkesedésemről, és az elvesztegetett évekről, amik nélküle teltek el életemből. Brühühü :( 

A hummusz volt az első étel, amivel debütált nálunk, és azóta is imádja mindenki, heti-2 heti szinten tutira elkészítem.

Számomra két változata létezik, az időigényesebb és a turbó verzió. Ezeket felváltva készítem, ahogy időm engedi.

1. Időigényes: száraz csicseriborsó áztatva és megfőzve + saját készítésű tahini
2. Turbó: konzerv csicseriborsó + bolti tahini

Nekem mindegyik változat nagyon ott van ízre, de a józan ész azt mondatja velem, hogy valószínűleg az első változatot kéne gyakrabban készítenem. Mindazonáltal néha beüt a krach és expressz kaját kell gyártanom, ekkor jön nagyon jól, hogy lehet kapni konzervborsót és tahinit a boltban. Utóbbi amúgy elképesztően finom, egészen más állagra is, mint az otthon gyártott változat. Folyósabb, áll az olaj a tetején, úgyhogy felhasználás előtt mindig fel kell keverni. Ha ezt használom, mindig visszaveszek az olívaolaj mennyiségéből is.

A csicseriborsó értékes növényi fehérjeforrás, emellett még B1, B6-vitamint és folsavat is tartalmaz. A szezám miatt (is) rendkívül egészséges, beljebb vagyunk a kalcium-bevitellel, ha hummuszt nyalogatunk, mint ha tejet tolunk le literszám.

Rendszerint kenyérre kenve esszük sok zöldség kíséretében, vagy csak úgy sárgarépával/uborkával/paprikával tunkolva, pitába kenve, husi mellé, de Csöpi képes lenne bekanalazni a fél tálat együltő helyében, mint én anno a nutellát :) Azért okosan a fogyasztással, mert puffaszt...nem magyarázom tovább :)

Hozzávalók:

• 1 bögre csicseriborsó szárazon mérve VAGY 800 ml csicseriborsó konzerv
• 4 ek tahini (szezámkrém)
• 1 kk római kömény
• csipet só
• 1/4 citrom leve
• 3 gerezd fokhagyma
• kb. 1 dl víz
• kb. fél dl olívaolaj

1. A csicseriborsót egy éjszakára, vagy akár másfél napra beáztatjuk. 

2. Leöntjük róla a vizet, és új vízzel feltesszük főni, megvárjuk míg megpuhul. (Nekem ez 18 óra áztatás után kb. 35 perc volt). Folyamatosan teszteljük, és mielőtt teljesen megpuhulna, sózzuk. (Hüvelyeseket mindig a főzési idő vége felé sózzuk, mert a só akadályozza a puhulást.)

3. Ha megpuhult, leszűrjük, és hagyjuk hűlni.

4. Elkészítjük a tahinit (a receptet itt találod - ennek a felére lesz szükséged), vagy boltban veszünk egy bödönnel - ahogy legutóbb én tettem, és abból használunk. 

5. A csicseriborsót késes robotgépbe tesszük (ha konzervvel dolgozunk, annak öntsük le a levét). Hozzáadjuk a tahinit, római köményt, citrom levét, a felaprított fokhagymát, és kevés vizet.

6. Elindítjuk a gépet, és ekkor adjuk hozzá az olajat, és még annyi vizet, hogy kellően krémes és kenhető legyen a végeredmény. (értelemszerűen azért ne folyjon le a kenyérről :) Sózzuk, ha szükséges.

7. Azonnal fogyaszthatjuk, de lezárható dobozban, hűtőben pár napig tuti eláll. (Nekem azt hiszem 3 napot bírt max, addigra mindig elfogyott.)

Baba ghanoush - Arab padlizsánkrém

A héten hozzánkvágott a szomszéd olasz bácsi egy szép adag padlizsánt, mondván, sokat vett a piacon :) Néztem! Aztán összecsaptam a két kezemet, mert beugrott, hogy most fogok baba ghanousht készíteni végre! 

Az erdélyi padlizsánkrémet mindig is imádtam, bár sajnos ritkán volt szerencsém az igazi, füstös verzióhoz. Fősulin volt egy korszakom, hogy akárhányszor a Stex Házban kötöttünk ki, padlizsánkrémes pirítóst rendeltünk, annyira jó volt! Aztán levették az étlapról :( Miért szüntetnek meg mindent, ami jó??!! 

A Baba Ghanoush a Földközi-tenger keleti részén lakó jóemberek fejlesztése, ezúton emelem kalapom előttük, mert sikerült egy igazi "ajjajj-kaját" alkotniuk. Szerencsére ez nem a rossz értelemben ajjajj, hiszen egy egészséges kis kencével van dolgunk. 

Már látom, hogy nálunk ez a padlizsánkrém kéz a kézben fog járni a hummusszal, egymást váltva a kenyérre kenhető kencék között. Ha lehet ez még krémesebb, mint csicseriborsóból készülő unokatestvére, és inkább a szezám jelleg dominál, kevésbé a római kömény. 

Lássuk, miről is regélek itt már percek óta!

Hozzávalók: 

• 2 db közepes padlizsán (kb. 700 g mielőtt a sütőbe kerül)
• 2 gerezd fokhagyma
• 3 ek tahini
• 1/4 citrom leve
• 1 ek olívaolaj
• 1/4 mk római kömény
• fél mk só
• 1 marék petrezselyem 

1. A padlizsánokat késsel megszúrkáljuk, és bevágjuk a 190 fokos sütőbe jó fél órára. Közben párszor megfordítjuk őket, hogy egyenletesen süljenek. Akkor vannak készen, ha a kés oly' könnyedén átfut rajtuk, mint a vajon. Kivesszük őket a sütőből és hagyjuk hűlni.

2. Félbevágjuk a padlizsánokat, és a puha belsejüket egy késes robotgép táljába kanalazzuk. Hozzáadjuk a felaprított fokhagymát, petrezselymet és az összes többi hozzávalót.

3. Simára dolgozzuk, ha szükséges, még igazítsunk a fűszerezésen. Fél órára a hűtőbe rakjuk, hogy összeérjenek az ízek.